Idézet a Bibliából:

1. "Móz 34,25 Áldozatom vérét ne ontsd ki kovász mellett, és a húsvét innepének áldozatja ne maradjon meg reggelig.
2. Krón 35,1 És megtartá Jósiás Jeruzsálemben a húsvétünnepet az Úrnak; és megölék a páskhabárányt az első hónap tizennegyedik napján.
3. Krón 35,7 És ada Jósiás a nép fiai számára juhokat, bárányokat és gödölyéket, mindezeket a húsvéti áldozatokra; mindenkinek, valaki ott találtatik vala, szám szerint harminczezeret, és háromezer tulkot; ezek mind a királyéból valának.
4. Krón 35,8 Az ő fejedelmei is szabad akaratjokból a községnek, a papoknak és a Lévitáknak adakozának; Hilkia, Zakariás és Jéhiel, az Isten házának fejedelmei, adának a papoknak a húsvét áldozatira kétezerhatszáz juhot és háromszáz tulkot.
5. Krón 35,9 Konánia pedig és Semája és Nétanéel az ő atyjafiai, Hasábia, Jéhiel és Józabád, a Léviták fejedelmei, adának a Lévitáknak a húsvét áldozatira ötezer juhot és ötszáz tulkot.
6. Ezsd 6,20 Mert megtisztultak vala a papok és Léviták: egyetemben mindnyájan tiszták valának, és megölék a húsvéti bárányt mindazokért, a kik a rabságból megjöttek, és atyjokfiaiért a papokért és önmagokért;
7. Mt 26,2 Tudjátok, hogy két nap mulva a húsvétnak ünnepe lészen, és az embernek Fia elárultatik, hogy megfeszíttessék.
8. Mt 26,17 A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a húsvéti bárányt? [...]"

Mexico - USA, Piadras Negras (határátkelőhely)

2003. április 14-én az amerikai vámosok egy fura ”szállítmányra” bukkantak egy Dogde Sportsman Royal furgon átkutatása során. A régi típusú gépjármű feltűnően alacsonyra volt ”ültetve”, ami felkeltette a már szakavatott vámőrök figyelmét. Eleinte a vizsgálat semmi különöset nem mutatott, de pár perc után, valami fura hangra lettek figyelmesek, ami az autó aljából szűrődött. A határőrök egy elkábított, vemhes csimpánzt találtak.

A furgont egy középkorú mexikói férfi vezette, aki már a gépjármű átkutatása előtt is szemmel láthatóan idegesen viselkedett. Miután fényderült a különös rakományra, a csempész megpróbált megszökni, ám a ravasz amerikai rendőrök hamar elkapták és előzetesbe helyezték.
Az előbukkant állapotos csimpánznak nevet adtak, majd az egyik határőr (Jamie Woodharlen) hazavitte és gondozni kezdte.

”A mai napig pontosan emlékszem arra a napra, amikor megtaláltuk Amy-t annak a bizonyos Dogde-nak az aljára szíjjazva. Amikor aznap felkeltem, nem is gondoltam volna, hogy így megváltozhat az életem.
Mivel a csimpánz egy nagyon kényes állat, az egész házat, kertet át kellett alakítanom, hogy a lehető legotthonosabban érezze magát. De, szerencsére egész nagy kertet örököltem édesanyámtól és így elkeríthettem egy terjedelmes részt Amy-nek. Akkor még el sem tudtam képzelni, hogy sokkal több helyre lesz szükségem!”

Miután nem egészen két hónap múlva, Amy életet adott egy egészséges kölyöknek, akit később Alfrednak neveztek el, Jamie, mivel nagyon jól gondját tudta viselni a két állatnak, úgy gondolta, hogy ellátogat a környékbeli menhelyekre és más emberszabásúakat is örökbefogad. Így megalapozva a Woodharlen Majomrezervátumot.

Ma már több mint hét fajta, hatvan képviselőjéről gondoskodik a Woodharlen család (összesen két külsőst alkalmazva), különböző állami támogatásokat és civil szervezetek adományait igénybe véve.

”Természetesen körül vannak kerítve, de nem ketrecekbe zárjuk őket. Vannak köztük dominanciaharcok, de körültekintően és helyesen nevelve őket, tudjuk kezelni ezeket az amúgy kényes, kényelmetlen helyzeteket.”

Jamie azóta is határőrként dolgozik, de a családja és a két (egyébként mexikói) alkalmazott a nap 24 órájában messze a legmegfelelőbb gondoskodást nyújtja kisbarátainknak.

Amerikai Egyesült Államok, Tennessee

Huszonöt éve annak, hogy a hírhedt sorozatgyilkos, Carlos Jackobson rács mögé került. Igaz, a rendőröknek könnyű dolga volt, mivel egy telefonos bejelentés alapján, az utolsó (nyolcadik) áldozata lakásán találtak rá, miközben önmagáról megfeledkezve, kábítószer hatása alatt televíziózott. Jó magaviselete és a börtönpszichológussal kialakított gyengéd kapcsolata révén ideiglenesen szabadlábra helyezték, ám ekkor még nem gondolták, hogy a férfi (aki több mint a fél életét börtönben töltötte) ismét lesújt. Az egész családjára.

1986. október 20-án, késő este, egy izgatott női hang szólalt meg, amikor a 911 diszpécsere végre fogadta a hívását. A telefonáló a szomszédja házából (Quarry Street 8.) hallott dulakodást, ami nyugtalansággal töltötte el, mert tudta, hogy az ott lakó idős hölgy (Mrs. Gwatten) teljesen antiszociális. Mire a járőrautó kiért, teljesen egyértelművé vált, hogy valami nincs rendben, mert a ház bejárati ajtaja sarkig nyitva volt és frissen felragasztott pornográf képek borították, ami igencsak felkeltette a rendőrök érdeklődését. Hosszas vizsgálódás után beléptek az épületbe és legnagyobb meglepetésükre egy fiatal, mexikói származású férfi vihogott a televízió előtt és chipset majszolt. Mellette pedig Mrs. Gwatten vérbefagyott holtteste hevert mereven, egy marijuánás cigaretta csikkel a szájában. Jackobson észrevette a rendőröket és kivetette magát az ablakon, súlyos, hevesen vérző sérüléseket okozva ezzel saját testén. A tett színhelyétől egészen a Colloredo Boulevard és a Morton Street kereszteződéséig menekült, ahol aztán megpróbált elrejtőzni a helyi szerzetes lakásában. A szemfüles járőrök viszont hamar rátaláltak a vérnyomokat követve és letartóztatták.

A kihallgatásokon Jackobson ezen felül még hét Shelbyville-i gyilkosságot vallott be és a nyomozás során még több uncia marijuanát is találtak a lakásán. 1986. október 21-étől november 11-ig volt előzetes letartóztatásban, majd a november 12-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Mivel a börtönben a legtöbb ilyen bűncselekményt elkövető elítéltnek kötelező kezelésre járnia a börtönpszichológushoz (Dr. Karla Schwelbstein), Carlosnak rengeteg lehetősége nyílt arra, hogy manipulálja jóhiszemű orvosát, majd szorosabbra fűzze kettőjük kapcsolatát. Jó magaviselete és Dr. Schwelbstein közbenjárásának köszönhetően 2011. szeptember 14-én Carlos Jackobsont ideiglenesen és feltételesen szabadlábra helyezték.

Hazaérkezésére hatalmas családi ünnepséget rendeztek szülővárosában, és 25 év után végre átölelhette lányát is. De röviddel az összejövetel befejezése után, amikor már csak a szűk családi kör maradt takarítani, Carloson eluralkodott az ún. Vietnam Flashback Syndrome utolsó fázisa, ami a hosszú és keserves börtönévek alatt alakulhatott ki. Kevesebb mint fél óra alatt kivégezte édesanyját, egykori feleségét, annak öccsét és saját leányát is. Persze az erőszak hangjai kiszűrődtek a vékony házfalakon és a környéken lakók hamar (nem eléggé) értesíteni tudták a hatóságokat. Jackobsont őrizetbe vették és rövid időn belül halálra ítélték.

A VFS tüneteit először egy Vietnámból hazaérkező tengerészgyalogoson fedezték fel az 1970-es években. A betegség végkifejlete egy olyasfajta félórás/órás dühroham, minek zajlása közben az egyén figyelmen kívül hagyja a szociológiai hátteret, az emberi kapcsolatokat és válogatás nélkül gyilkol. A leggyakrabban egy régen berögződött hanghatás váltja ki, ami hasonlíthat egy múltbéli veszélyhelyzet hangmotívumára. Előtérbe lép az önvédelem, a saját élet megóvása.